Csoportos vagy egyéni?
Melyiket válasszam?
A csoportos és az egyéni családállítás egyaránt hatékony, és természetesen mindkettőnek megvannak az előnyei és jellegzetességei. Mindkettő segít a változásban, felismerésekhez és oldáshoz vezet. A rövid válasz tehát az
lenne: egyik sem jobb vagy rosszabb. Mindenkinek az egyéniségétől (és nem a problémától!) függ, hogy melyiket választja.
A csoportos családállításon saját kérdésed felállításában a jelenlévő személyek képviselik a problémát és a családod tagjait. Ebben a formában szinte „mozizol”: miután kiválasztottad a „problémát” és a Téged képviselő személyt, és beállítottad őket a térbe, sokáig nincs más dolgod, mint nézni, mit csinálnak, hogyan viselkednek, beszélnek, mozognak, mit éreznek. Az ún. morfogenetikus mező segítségével a szereplők azt érzik, amit az általuk képvsielt személy érzett egy adott helyztben.
A csoportvezető egyre több személyt állít majd be, akik életed szereplőit vagy felmenőidet képviselik, és Te elképesztően meglepőnek fogod találni, hogy bár nem ismerik, kit játszanak, viselkedésük mégis tökéletesen hasonlít rájuk. Ahogy elkezdenek beszélni, mozogni, érzelmeket kifejezni, lassan kialakul egy kép arról, honnan jön a problémád gyökere, milyen családi trauma állhat a háttérben. Láthatóvá válhat hozzátartozóid sorsának valamilyen részlete, egy családtagod traumája, vagy a család egy kitagadott tagjának titka.
Az oldásra akkor kerül sor, amikor látszik, kinek a sorsával, traumájával azonosulsz tudattalanul, mi az a kiegyenlítetlenség, ami a problémád okozza. Gyakran olyan eseményre vagy viszonyra is fény derülhet, amiről nincs tudomásod, hisz négy generációig vissza tudunk menni a családfádban. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ismerned kellene az összes rokonod sorsát! A képviselők fogják érezni és megmutatni, mit érezhettek egyes családtagok, milyen trauma érte egyiküket-másikukat. A tudatalattid pedig látja, amit megjelenítenek a képviselők, de oldó mondatokkal is megerősítjük az állítás végén a másoktól átvett, feleslegesen cipelt terhek elengedését.
Csoportban 4-5 állításra kerül sor egy nap, így mindenki szerezhet tapasztalatot képviselőként is mások állításaiban. Volt, akire ez még mélyebb hatással bírt, mint a saját állítása! A többiekhez való kapcsolódások, a pillantások, viszonyulások, a különböző szerepekben való érzések és átélések intenzív élményt adnak a résztvevőknek.
A csoportos családállításban olyan kellemes, együttműködő, sorstársi-emberbaráti légkör tud kialakulni a folyamatok közös megélése során, ami semmi máshoz nem hasonlítható, érdemes legalább egyszer kipróbálni.